Kitöltési segédlet a formatervezésiminta-oltalmi bejelentési kérelemhez
A formatervezési minta szerinti termék megjelölése és a locarnói jelzet megadása (1. sor: osztály, 2. sor alosztály)
A Locarnói Megállapodás a formatervezési ( ipari) minták nemzetközi osztályozására létrehozott nemzetközi egyezmény. A megállapodás 32 osztály ezeken belül 223 alosztály szerinti csoportosításba tartalmazza a termékek listáját. Fontos megjegyezni, hogy az osztályozás kizárólag adminisztratív jellegű, azaz nincs kihatással a megszerzett oltalom terjedelmére.
A locarnói jelzet megadása nem kötelező. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala minden esetben elvégzi a bejelentések osztályozását, amelynek során figyelembe veszi a bejelentő által megjelölt osztályjelzetet.
A minta szerinti termék megnevezését - lehetőség szerint - a nemzetközi osztályozásban szereplő elnevezés használatával kell megadni. A minta szerinti termék megnevezésének az osztályozásban szereplő elnevezéstől való eltérés esetén vagy ilyen elnevezés hiányában is ki kell fejeznie a termék rendeltetését, illetőleg az állhat a termék más, közismert nevéből is. Ha a termék megnevezése több felhasználási területre is utalhat, azt pontosítani kell a felhasználási terület, illetve a nemzetközi osztályozás szerinti osztályjelzet megadásával.
A minta szerinti termék megnevezése nem tartalmazhat fantáziaszót, fantázianevet, gyártmány- vagy típusjelölést. Ha a minta készletre vonatkozik, a termék megnevezésében erre is utalni kell.
Egy bejelentésben foglalt több minta esetén a minták szerinti termékek tömör összefoglaló elnevezését kell megadni.
A minta ábrázolása
A bejelentési nap elismeréséhez a mintaoltalmi bejelentésnek tartalmaznia kell a minta ábrázolását függetlenül attól, hogy az megfelel-e az egyéb követelményeknek. A törvény arra is lehetőséget ad, hogy a minta ábrázolásának benyújtása helyett elsőbbségi iratra utaljanak.
A bejelentőnek tehát választania kell, hogy
a) Mellékletként csatolja a minta ábrázolását, vagy
b) Elsőbbségi iratra kíván utalni.
Az a) esetben a bejelentőnek meg kell adnia a bejelentésben oltalmazni kívánt minták számát és az egyes mintákhoz tartozó nézetek számát. A fizetendő bejelentési díj nem függ a csatolt ábrázolások mennyiségétől, az a bejelentésbe foglalt minták száma alapján kerül megállapításra.
A minták és a nézetek számának összesítéséből adódó számú ábrázolást kötelező csatolni a bejelentési űrlap kitöltését követő „fájl feltöltés” munkamenetben.
A b) ha a bejelentő a minta ábrázolásának benyújtása helyett elsőbbségi iratra kíván utalni a bejelentési űrlap „Elsőbbségi adatok” rovatában kötelező megadni az igényelt elsőbbség(ek) (uniós és/vagy belső, és/vagy kiállítási elsőbbség) azonosító adatait. A bejelentésbe foglalt minták számát ilyen esetben is meg kell adni mert az kihatással van a bejelentési díj összegére. Ezért ha a bejelentő tájékozódni kíván a fizetendő díjról, az előzetes díjkalkuációhoz közölnie kell az oltalmazni kívánt minták számát.
A mintát lehet fényképen, rajzban, vagy más grafikai úton ábrázolni. A formatervezési mintaoltalom terjedelmét a minta ábrázolásából és - ha van ilyen – a változtató nyilatkozatból megismerhető, a termék egészének vagy részének megjelenését befolyásoló külső jellegzetességek határozzák meg. Ezért lényeges, hogy az ábrázolás egészében, részletesen, jól felismerhetően és egyértelműen mutassa be a mintát.
A változtató nyilatkozat
A változtató nyilatkozatban a bejelentő nyilatkozhat, hogy az ábrázolás meghatározott része nem tartozik a mintához, és arra nem igényel oltalmat. Változtató nyilatkozat benyújtására csak kivételes esetekben van szükség. A megjelölt számú változtatató nyilatkozatot kötelező csatolni a bejelentési űrlap kitöltését követő „fájl feltöltés” munkamenetben.
A bejelentés közzététele
A bejelentésben foglalt minták az eljárás rendes menete szerint a legkorábbi elsőbbségtől számított 9 hónap elteltével a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapjában a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítőben közzétételre kerülnek. Az engedélyezési eljárás gyorsítása érdekében a bejelentő díjmentesen kérheti a bejelentése korábbi közzétételét. Ebben az esetben a Hivatal nem várja ki a törvényben meghatározott 9 hónapos időtartamot, hanem a lehetséges legkorábbi időpontban közzéteszi a bejelentést. A bejelentő – ha érdekei úgy kívánják –a közzététel elhalasztását is kérheti a legkorábbi elsőbbség napjától számított maximum 30 hónapra. A közzététel elhalasztása díjköteles.
A formatervezési mintaoltalmi igényjogosultság alapja
A mintaoltalom a szerzőt vagy jogutódját illeti meg. Ha többen közösen alkották a mintát, a mintaoltalom a szerzőket, illetve jogutódjaikat közösen illeti meg.
A mintaoltalmi igényjogosultság alapját oly módon jelölheti meg a bejelentő, hogy a következők közül kiválasztja a megfelelőt:
A bejelentő kizárólag maga a szerző
Abban az esetben kell megjelölni, ha a szerző(k) neve és szerzőségi részaránya megegyezik a bejelentő(k) nevével és mintaoltalmi igényük részarányával.
A minta szolgálati jellegű
Abban az esetben kell megjelölni, ha a bejelentő kizárólag a szolgálati minta bejelentésére jogosult munkáltató, vagy – amennyiben a minta csak a szerzők egy része vonatkozásában szolgálati jellegű - a bejelentő a minta bejelentésére jogosult munkáltató és az a szerző, akinek vonatkozásában a minta nem szolgálati jellegű. Szolgálati minta annak a mintája, akinek munkaviszonyból folyó kötelessége, hogy a minta tárgykörébe eső megoldásokat dolgozzon ki. A szolgálati mintára a mintaoltalom a szerző jogutódjaként a munkáltatót illeti meg.
Egyéb jogutódlás
Abban az esetben kell megjelölni, ha a bejelentő - közös bejelentés esetén a bejelentők legalább egyike - a szerző olyan jogutódja, aki nem a szolgálati minta bejelentésére jogosult munkáltató. (Például a bejelentő átruházás útján szerezte meg a mintaoltalmi igényjogosultságot, vagy a bejelentő az elhunyt szerző örököse. Akkor is az „Egyéb jogutódlást” kell megjelölni, ha a bejelentők személye azonos a szerzőkével, de szerzőségi részarányuk nem egyezik meg mintaoltalmi igényük részarányával.)
Ha a mintaoltalmi igényjogosultság alapja „Egyéb jogutódlás”, akkor be kell nyújtani a jogutódlást igazoló okiratot. A bejelentő választhat, hogy mellékletként csatolja, vagy később nyújtja be a jogutódlási iratot.
Később kerül megjelölésre
A bejelentőnek nyilatkoznia kell arról, hogy ő a minta szerzője, vagy annak jogutódja. Dönthet úgy, hogy az erre irányuló nyilatkozatot, valamint ha szükséges, a jogutódlási iratot később nyújtja be – önként, vagy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala felhívására.
Szerző
Szerző az, aki a mintát megalkotta. Amíg jogerős bírósági ítélet mást nem állapít meg, azt a személyt kell szerzőnek tekinteni, aki az elismert bejelentési napon benyújtott bejelentésben szerzőként szerepel.
A szerző adatainak megadása a megfelelő mezők kitöltésével történik.
Ha többen közösen alkották a mintát, a szerzők szerzőségi részarányát - ellenkező megjelölés hiányában - egyenlőnek kell tekinteni. Amíg jogerős bírósági ítélet mást nem állapít meg, az elismert bejelentési napon benyújtott bejelentésben megjelölt (illetve ellenkező megjelölés hiányában egyenlőnek tekintett) szerzőségi arányt kell irányadónak tekinteni. Következésképpen a szerzők szerzőségi részarányát csak akkor szükséges megjelölni, ha az nem egyenlő.
A szerző kérheti, hogy mellőzzék nevének feltüntetését a nyilvánosságra kerülő mintaoltalmi iratokon. Ilyen esetben be kell jelölni „A szerző a nevének nyilvánosságra jutását mellőzni kéri” jelölőnégyzetet, és be kell nyújtani a szerző erre irányuló írásbeli kérelmét. Választható, hogy a szerző kérelmét mellékletként csatolják, vagy később nyújtják be.
A „+” jelre kattintva igény szerinti számú további ablak nyitható meg a többi szerző adatainak megadásához.
Bejelentő
A mintaoltalom a szerzőt vagy jogutódját illeti meg. Ha többen közösen alkották a mintát, a mintaoltalom a szerzőket, illetve jogutódjaikat közösen illeti meg. (Lásd még: „A mintaoltalmi igényjogosultság alapja”)
Amíg jogerős bírósági ítélet vagy hatósági határozat mást nem állapít meg, azt a személyt kell igényjogosultnak tekinteni, aki a mintát korábbi elsőbbséggel jelentette be. Ha többen egymástól függetlenül alkották a mintát, a mintaoltalom azt a szerzőt vagy jogutódját illeti meg, aki a mintát korábbi elsőbbséggel jelentette be.
A bejelentő adatainak megadása a megfelelő mezők kitöltésével történik.
A bejelentő lehet természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság.
Természetes személy bejelentő kötelezően megadandó adatai a név és a lakóhely (lakcím). Ha a bejelentő jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, a kötelezően megadandó adatok a cégnév és a székhely. Az ügyintézés megkönnyítése érdekében ajánlatos a cégen belül egy kapcsolattartó személyt megnevezni. Levelezési címet csak abban az esetben kell közölni, ha a bejelentő a hivatalos iratok kézbesítését a lakóhelyétől/székhelyétől eltérő címre kéri.
Több igényjogosult esetén - ellenkező megjelölés hiányában - a mintaoltalmi igény részarányát egyenlőnek kell tekinteni. Következésképpen a bejelentőtársak tekintetében a mintaoltalmi igény részarányát csak akkor szükséges megjelölni, ha az nem egyenlő.
A „+” jelre kattintva igény szerinti számú további ablak nyitható meg a többi bejelentő adatainak megadásához.
Képviselő
A mintaoltalom megadására irányuló eljárásban az ügyfél személyesen, illetve törvényes képviselője vagy meghatalmazottja útján járhat el.
Nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában külföldi személy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hatáskörébe tartozó valamennyi mintaoltalmi ügyben köteles szabadalmi ügyvivőt vagy ügyvédet képviseletével megbízni, kivéve, ha a külföldi személy olyan természetes vagy jogi személy, akinek lakóhelye vagy amelynek székhelye az Európai Gazdasági Térség tagállamának területén (az Európai Unióban, Norvégiában, Izlandon vagy Liechtensteinben) van. Törvényes képviselet esetén az ügyfél helyett eljáró képviselő képviseleti jogosultsága jogszabályon vagy hatósági határozaton alapul. Ilyen esetben természetes személy törvényes képviselője lehet a szülő, a gyám vagy a gondnok; gazdasági társaságok törvényes képviselői a vezető tisztségviselők, képviseleti joggal felruházott alkalmazottak (pl. jogtanácsos).
A meghatalmazott képviselő képviseleti jogosultsága az ügyfél által részére adott meghatalmazáson alapul. Az ügyfél meghatalmazottja lehet bármely cselekvőképes természetes személy (például a bejelentőtársak által maguk közül választott meghatalmazott), vagy hivatásos képviselő (például szabadalmi ügyvivő, ügyvéd), amennyiben lakóhelye vagy székhelye az Európai Gazdasági Térség tagállamának területén van.
A képviseletet igazoló meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. A szabadalmi ügyvivőnek, ügyvédnek, szabadalmi ügyvivői irodának, szabadalmi ügyvivői társaságnak vagy ügyvédi irodának - akár belföldön, akár külföldön - adott meghatalmazás érvényességéhez elegendő, ha azt a meghatalmazó aláírta.
Meghatalmazáson alapuló képviselet esetében lehetőség van elektronikus meghatalmazás csatolására, de a meghatalmazás később is benyújtható.
A képviselő kötelezően megadandó adatai a név és a lakóhely (természetes személy), illetve a cégnév és a székhely (jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság). Ha a képviselő szabadalmi ügyvivői iroda, szabadalmi ügyvivői társaság vagy ügyvédi iroda, lényeges megadni a kapcsolattartó személy (vagyis az ügyvivő vagy az ügyvéd) nevét. Levelezési címet csak abban az esetben kell közölni, ha a képviselő a hivatalos iratok kézbesítését a lakóhelyétől/székhelyétől eltérő címre kéri.
A bejelentőnek lehetősége van arra, hogy több képviselőt is megjelöljön.
Elsőbbség
A mintaoltalmi bejelentés elsőbbségét megalapozó nap általában a mintaoltalmi bejelentés napja (bejelentési elsőbbség), azonban a bejelentő - meghatározott esetekben és feltételekkel – korábbi bejelentésen, illetve kiállításon alapuló elsőbbséget igényelhet.
Uniós elsőbbség
Az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény értelmében azt, aki formatervezési mintát az unió egyik országában szabályszerűen bejelent, úgyszintén az ilyen bejelentő jogutódját, hat hónapon belül elsőbbségi jog illeti meg arra, hogy mintaoltalmi bejelentését Magyarországon – mint az egyezmény hatálya alá tartozó országban – megtegye. Az uniós elsőbbség - a Párizsi Uniós Egyezményben meghatározott egyéb feltételekkel - akkor is igényelhető, ha a külföldi bejelentést a Kereskedelmi Világszervezetnek a Párizsi Uniós Egyezmény hatálya alá nem tartozó Tagjában vagy - viszonosság esetén - más államban tették. A viszonosság kérdésében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnökének állásfoglalása az irányadó.
Belső elsőbbség
A bejelentő a mintaoltalmi bejelentésre elsőbbséget igényelhet saját, azonos tárgykörű, hat hónapnál nem korábban bejelentett, folyamatban lévő mintaoltalmi bejelentésére alapozva, ha azzal kapcsolatban más elsőbbséget nem érvényesítettek.
Kiállítási elsőbbség
A bejelentő a mintaoltalmi bejelentésben igényelheti - a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnökének a Magyar Közlönyben közzétett közleményében meghatározott esetekben - a minta kiállításának elsőbbségét. A kiállítási elsőbbség akkor illeti meg a bejelentőt, ha a kiállítás kezdő napja nem több mint hat hónappal előzte meg a bejelentés napját és a bejelentő benyújtja a kiállítás igazgatóságának igazolását a kiállítás tényéről és napjáról. A kiállítási igazoláshoz csatolni kell a minta ábrázolását, amelyen az igazgatóság a bemutatott formatervezési mintával való azonosságot igazolja.
Az uniós, a belső, illetve a kiállítási elsőbbséget a mintaoltalmi bejelentés benyújtásától számított két hónapon belül kell igényelni. Az uniós és kiállítási elsőbbséget megalapozó okiratot a bejelentés napjától számított négy hónapon belül kell benyújtani.
Ha az uniós, a belső illetve a kiállítási elsőbbség igénylésének helye van és szabályszerűen igényelték, akkor a mintaoltalmi bejelentés elsőbbségét megalapozó nap az alapul szolgáló korábbi bejelentés, illetve a kiállítás (kezdő) napja. A mintaoltalmi bejelentésre több uniós, belső, illetve kiállítási elsőbbség is igényelhető, de az egyes igényelt elsőbbségek csak azokra a mintákra terjednek ki, amelyeket az adott elsőbbséget megalapozó bejelentés megfelelően feltár.
Az igényelt elsőbbség(ek) megjelölésének módja
Ha a bejelentő a mintaoltalmi bejelentésre uniós, belső, illetve kiállítási elsőbbséget igényel, be kell jelölnie az „Elsőbbségi adatok”, majd pedig a „belső elsőbbség” és/vagy az „uniós elsőbbség” és/vagy a „kiállítási elsőbbség” jelölőnégyzetet. A megnyíló ablak(ok) kitöltő mezőibe be kell írni az adott elsőbbség azonosító adatait. „Belső elsőbbség”-nél az azonosító adat a belső elsőbbséget megalapozó bejelentés ügyszáma.
„Uniós elsőbbség”-nél az azonosító adatok: a bejelentés szerinti ország, a bejelentés dátuma, valamint a külföldi bejelentés ügyszáma. A bejelentő választhat, hogy mellékletként csatolja, vagy később nyújtja be a az uniós, elsőbbséget megalapozó okiratot. „Kiállítási elsőbbség”-nél az azonosító adatok: a kiállítás napja és a kiállítás megnevezése. A bejelentő választhat, hogy mellékletként csatolja, vagy később nyújtja be a kiállítás igazgatóságának igazolását a kiállítás tényéről és napjáról.
Mind a „Belső elsőbbség:”, mind az „Uniós elsőbbség:”, mind pedig a „Kiállítási elsőbbség” ablakban a „+” jelre kattintva igény szerinti számú további ablak nyitható meg további elsőbbség(ek) megfelelő adatainak megadásához.
Megjegyezzük, hogy ha a bejelentő az űrlap kitöltése során azt jelölte meg, hogy a minta ábrázolásának benyújtása helyett elsőbbségi iratra kíván utalni, akkor kötelező megadni legalább egy igényelt elsőbbség (uniós vagy belső elsőbbség) azonosító adatait (Lásd még: „A minta ábrázolása”).
Mentességet kérek a díjfizetés alól
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala kérelemre a formatervezési mintaoltalmi bejelentés díjának megfizetése alól mentességet adhat, ha a természetes személy jogosult - kereseti, jövedelmi és vagyoni viszonyai folytán - azokat fedezni nem tudja.
Mentességre való jogosultságot igazolni kell. Az igazolás arra kell vonatkozzon, hogy a természetes személy jogosult, jövedelme (munkabére, nyugdíja, egyéb rendszeres pénzbeli juttatása) nem haladja meg a mindenkori kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összegét, vagyona pedig - a szokásos életszükségleti és berendezési tárgyakon felül - nincs. Jövedelmi és vagyoni helyzetének vizsgálata nélkül mentesség illeti meg azt a azt a személyt, aki rendszeres szociális segélyt kap.
Bejelentő választhat, hogy a mentességre való jogosultságot igazoló dokumentumot melléklettként csatolja, vagy később nyújtja be.
A bejelentő egyéb közleményei
A bejelentő a kitöltőmezőbe beírhatja a bejelentéssel összefüggő, általa lényegesnek tartott egyéb adatokat, nyilatkozatokat és kérelmeket.
További tetszőleges mellékletek megadása
A bejelentési űrlap kitöltését követő „fájl feltöltés” munkamenetben kötelező csatolni mindazokat a mellékleteket, amelyek csatolását a bejelentő jelezte, az űrlapnak mellékletek benyújtására kérdező rovatainál. Ha a bejelentő e mellékleteken felül további mellékleteket is be kíván nyújtani, a „További tetszőleges mellékletek megadása” ablakban meg kell adnia a további mellékletek megnevezését és fájltípusát. Ilyen módon e további mellékletek is szerepelni fognak a feltöltésre váró fájlok listáján a „fájl feltöltés” munkamenetben.