Kitöltési segédlet a használatiminta-oltalmi bejelentési kérelemhez
A használati minta címe
A mezőbe be kell írni a minta tárgyának rövid és szabatos megjelölését.
Igénypont, leírás és rajz
A mintaoltalmi igénypontok
A mintaoltalom terjedelmét az igénypontok határozzák meg. Az igénypontok tárgyi körből és jellemző részből állnak. A tárgyi kör tartalmazza a minta tárgyának a minta címe szerinti megnevezését és - a szükséghez képest - a mintának a technika állásához tartozó legközelebbi megoldással közös jellemzőit, a jellemző rész pedig azokat a jellemzőket, amelyek a mintát ettől a megoldástól megkülönböztetik; a tárgyi kört és a jellemző részt az „amelyre jellemző” vagy „azzal jellemezve” szavak kötik össze. A feladat megoldásához elengedhetetlenül szükséges összes jellemzőt főigénypontba kell foglalni; a bejelentésnek egy főigénypontja lehet. A főigénypont oltalmi körébe tartozó egy vagy több előnyös megoldás aligénypontba foglalható. Az igénypontoknak a leírás által alátámasztottnak és azzal összhangban állónak kell lenniük. A bejelentő dönthet úgy (kockázatát mérlegelve), hogy az igénypontokat nem a mintaoltalmi bejelentés megtételekor, hanem később nyújtja be.
Az igénypontok száma
A használati mintaoltalmi bejelentési díj függ az igénypontok számától. Ezért ha a bejelentő tájékozódni kíván a fizetendő díjról, az előzetes díjkalkuációhoz meg kell adnia az igénypontok számát.
A leírás és az abban hivatkozott rajzok
A mintaoltalmi bejelentésben olyan módon és részletességgel kell feltárni a mintát, hogy azt mesterségben járatos személy a leírás és a rajz alapján meg tudja valósítani. A leírásnak és a rajznak összhangban kell állnia az igénypontokkal, és megfelelően alá kell támasztania azokat. A leírás és a rajz az eljárás során csak szűk korlátok között módosítható. A mintaoltalmi bejelentés ugyanis új tartalom bevitelével nem változtatható meg úgy, hogy tárgya bővebb legyen annál, amit a bejelentés napján benyújtott bejelentésben feltártak.
A leírás és az abban hivatkozott rajz(ok) benyújtásának módja
A bejelentési nap elismeréséhez a mintaoltalmi bejelentésnek tartalmaznia kell leírást és az abban hivatkozott rajzot, függetlenül attól, hogy megfelelnek-e az egyéb követelményeknek. A törvény arra is lehetőséget ad, hogy a leírás és a rajz benyújtása helyett elsőbbségi iratra utaljanak. A bejelentőnek tehát választania kell, hogy a) Mellékletként csatolja a leírást és az abban hivatkozott rajzot, vagy b) Elsőbbségi iratra kíván utalni.
Az a) esetben a bejelentőnek választ kell adnia arra, hogy a bejelentéshez tartozik-e rajz, és ha igen, az milyen módon kapcsolódik a leíráshoz:
- A leírás külön dokumentumba foglalt rajzra hivatkozik. Ez esetben a kitöltőmezőben meg kell adni a rajzot tartalmazó lapok számát.
- A leírás és a rajz egy dokumentumot képeznek.
- A leírás nem hivatkozik rajzra.
A leírást és az abban hivatkozott rajzot kötelező csatolni a bejelentési űrlap kitöltését követő „fájl feltöltés” munkamenetben.
A b) esetben a leírás és a rajz benyújtása helyett a bejelentési űrlap „Elsőbbségi adatok” rovatában kötelező megadni az igényelt elsőbbség(ek) (uniós és/vagy belső elsőbbség) azonosító adatait.
A használati mintaoltalmi igényjogosultság alapja
A mintaoltalom a feltalálót vagy jogutódját illeti meg. Ha többen közösen alkották a mintát, a mintaoltalom a feltalálókat, illetve jogutódjaikat közösen illeti meg.
A mintaoltalmi igényjogosultság alapját oly módon jelölheti meg a bejelentő, hogy a következők közül kiválasztja a megfelelőt:
A bejelentő kizárólag maga a feltaláló
Abban az esetben kell megjelölni, ha a feltaláló(k) neve és szerzőségi részaránya megegyezik a bejelentő(k) nevével és mintaoltalmi igényük részarányával.
A minta szolgálati jellegű
Abban az esetben kell megjelölni, ha a bejelentő kizárólag a szolgálati minta bejelentésére jogosult munkáltató, vagy – amennyiben a minta csak a feltalálók egy része vonatkozásában szolgálati jellegű - a bejelentő a minta bejelentésére jogosult munkáltató és az a feltaláló, akinek vonatkozásában a minta nem szolgálati jellegű. Szolgálati minta annak a mintája, akinek munkaviszonyból folyó kötelessége, hogy a minta tárgykörébe eső megoldásokat dolgozzon ki. A szolgálati mintára a mintaoltalom a feltaláló jogutódjaként a munkáltatót illeti meg.
Egyéb jogutódlás
Abban az esetben kell megjelölni, ha a bejelentő - közös bejelentés esetén a bejelentők legalább egyike - a feltaláló olyan jogutódja, aki nem a szolgálati minta bejelentésére jogosult munkáltató. (Például a bejelentő átruházás útján szerezte meg a mintaoltalmi igényjogosultságot, vagy a bejelentő az elhunyt feltaláló örököse. Akkor is az „Egyéb jogutódlást” kell megjelölni, ha a bejelentők személye azonos a feltalálókéval, de szerzőségi részarányuk nem egyezik meg mintaoltalmi igényük részarányával.)
Ha a mintaoltalmi igényjogosultság alapja „Egyéb jogutódlás”, akkor be kell nyújtani a jogutódlást igazoló okiratot. A bejelentő választhat, hogy mellékletként csatolja, vagy később nyújtja be a jogutódlási iratot.
Később kerül megjelölésre
A bejelentőnek nyilatkoznia kell arról, hogy ő a minta feltalálója, vagy annak jogutódja. Dönthet úgy, hogy az erre irányuló nyilatkozatot, valamint ha szükséges, a jogutódlási iratot később nyújtja be – önként, vagy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala felhívására.
Feltaláló
Feltaláló az, aki a mintát megalkotta. Amíg jogerős bírósági ítélet mást nem állapít meg, azt a személyt kell feltalálónak tekinteni, aki az elismert bejelentési napon benyújtott bejelentésben feltalálóként szerepel.
A feltaláló adatainak megadása a megfelelő mezők kitöltésével történik.
Ha többen közösen alkották a mintát, a feltalálók szerzőségi részarányát - ellenkező megjelölés hiányában - egyenlőnek kell tekinteni. Amíg jogerős bírósági ítélet mást nem állapít meg, az elismert bejelentési napon benyújtott bejelentésben megjelölt (illetve ellenkező megjelölés hiányában egyenlőnek tekintett) szerzőségi arányt kell irányadónak tekinteni. Következésképpen a feltalálók szerzőségi részarányát csak akkor szükséges megjelölni, ha az nem egyenlő.
A feltaláló kérheti, hogy mellőzzék nevének feltüntetését a nyilvánosságra kerülő mintaoltalmi iratokon. Ilyen esetben be kell jelölni „A feltaláló a nevének nyilvánosságra jutását mellőzni kéri” jelölőnégyzetet, és be kell nyújtani a feltaláló erre irányuló írásbeli kérelmét. Választható, hogy a feltaláló kérelmét mellékletként csatolják, vagy később nyújtják be.
A „+” jelre kattintva igény szerinti számú további ablak nyitható meg a többi feltaláló adatainak megadásához.
Bejelentő
A mintaoltalom a feltalálót vagy jogutódját illeti meg. Ha többen közösen alkották a mintát, a mintaoltalom a feltalálókat, illetve jogutódjaikat közösen illeti meg. (Lásd még: „A mintaoltalmi igényjogosultság alapja”)
Amíg jogerős bírósági ítélet vagy hatósági határozat mást nem állapít meg, azt a személyt kell igényjogosultnak tekinteni, aki a mintát korábbi elsőbbséggel jelentette be. Ha többen egymástól függetlenül alkották a mintát, a mintaoltalom azt a feltalálót vagy jogutódját illeti meg, aki a mintát korábbi elsőbbséggel jelentette be.
A bejelentő adatainak megadása a megfelelő mezők kitöltésével történik. A bejelentő lehet természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság. Természetes személy bejelentő kötelezően megadandó adatai a név és a lakóhely (lakcím). Ha a bejelentő jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, a kötelezően megadandó adatok a cégnév és a székhely. Az ügyintézés megkönnyítése érdekében ajánlatos a cégen belül egy kapcsolattartó személyt megnevezni. Levelezési címet csak abban az esetben kell közölni, ha a bejelentő a hivatalos iratok kézbesítését a lakóhelyétől/székhelyétől eltérő címre kéri.
Több igényjogosult esetén - ellenkező megjelölés hiányában - a mintaoltalmi igény részarányát egyenlőnek kell tekinteni. Következésképpen a bejelentőtársak tekintetében a mintaoltalmi igény részarányát csak akkor szükséges megjelölni, ha az nem egyenlő.
A „+” jelre kattintva igény szerinti számú további ablak nyitható meg a többi bejelentő adatainak megadásához.
Képviselő
A mintaoltalom megadására irányuló eljárásban az ügyfél személyesen, illetve törvényes képviselője vagy meghatalmazottja útján járhat el.
Nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában külföldi személy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hatáskörébe tartozó valamennyi mintaoltalmi ügyben köteles szabadalmi ügyvivőt vagy ügyvédet képviseletével megbízni, kivéve, ha a külföldi személy olyan természetes vagy jogi személy, akinek lakóhelye vagy amelynek székhelye az Európai Gazdasági Térség tagállamának területén (az Európai Unióban, Norvégiában, Izlandon vagy Liechtensteinben) van. Törvényes képviselet esetén az ügyfél helyett eljáró képviselő képviseleti jogosultsága jogszabályon vagy hatósági határozaton alapul. Ilyen esetben természetes személy törvényes képviselője lehet a szülő, a gyám vagy a gondnok; gazdasági társaságok törvényes képviselői a vezető tisztségviselők, képviseleti joggal felruházott alkalmazottak (pl. jogtanácsos).
A meghatalmazott képviselő képviseleti jogosultsága az ügyfél által részére adott meghatalmazáson alapul. Az ügyfél meghatalmazottja lehet bármely cselekvőképes természetes személy (például a bejelentőtársak által maguk közül választott meghatalmazott), vagy hivatásos képviselő (például szabadalmi ügyvivő, ügyvéd), amennyiben lakóhelye vagy székhelye az Európai Gazdasági Térség tagállamának területén van.
A képviseletet igazoló meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. A szabadalmi ügyvivőnek, ügyvédnek, szabadalmi ügyvivői irodának, szabadalmi ügyvivői társaságnak vagy ügyvédi irodának - akár belföldön, akár külföldön - adott meghatalmazás érvényességéhez elegendő, ha azt a meghatalmazó aláírta.
Meghatalmazáson alapuló képviselet esetében lehetőség van elektronikus meghatalmazás csatolására, de a meghatalmazás később is benyújtható.
A képviselő kötelezően megadandó adatai a név és a lakóhely (természetes személy), illetve a cégnév és a székhely (jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság). Ha a képviselő szabadalmi ügyvivői iroda, szabadalmi ügyvivői társaság vagy ügyvédi iroda, lényeges megadni a kapcsolattartó személy (vagyis az ügyvivő vagy az ügyvéd) nevét. Levelezési címet csak abban az esetben kell közölni, ha a képviselő a hivatalos iratok kézbesítését a lakóhelyétől/székhelyétől eltérő címre kéri.
A bejelentőnek lehetősége van arra, hogy több képviselőt is megjelöljön.
Elsőbbség
A mintaoltalmi bejelentés elsőbbségét megalapozó nap általában a mintaoltalmi bejelentés napja (bejelentési elsőbbség), azonban a bejelentő - meghatározott esetekben és feltételekkel – korábbi bejelentésen alapuló elsőbbséget igényelhet.
Uniós elsőbbség
Az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény értelmében azt, aki használati mintát, vagy találmányt az unió egyik országában szabályszerűen bejelent, úgyszintén az ilyen bejelentő jogutódját, tizenkét hónapon belül elsőbbségi jog illeti meg arra, hogy mintaoltalmi bejelentését Magyarországon – mint az egyezmény hatálya alá tartozó országban – megtegye. Az uniós elsőbbség - a Párizsi Uniós Egyezményben meghatározott egyéb feltételekkel - akkor is igényelhető, ha a külföldi bejelentést a Kereskedelmi Világszervezetnek a Párizsi Uniós Egyezmény hatálya alá nem tartozó Tagjában vagy - viszonosság esetén - más államban tették. A viszonosság kérdésében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnökének állásfoglalása az irányadó.
Belső elsőbbség
A bejelentő a mintaoltalmi bejelentésre elsőbbséget igényelhet saját, azonos tárgykörű, tizenkét hónapnál nem korábban bejelentett, folyamatban lévő mintaoltalmi bejelentésére alapozva, ha azzal kapcsolatban más elsőbbséget nem érvényesítettek.
Az uniós, illetve a belső elsőbbséget a mintaoltalmi bejelentés benyújtásától számított két hónapon belül kell igényelni. Az uniós elsőbbséget megalapozó okiratot a bejelentés napjától számított négy hónapon belül kell benyújtani.
Ha az uniós, illetve a belső elsőbbség igénylésének helye van és szabályszerűen igényelték, akkor a mintaoltalmi bejelentés elsőbbségét megalapozó nap az alapul szolgáló korábbi bejelentés napja. A mintaoltalmi bejelentésre több uniós és/vagy belső elsőbbség is igényelhető, de az egyes igényelt elsőbbségek a mintaoltalmi bejelentésnek csak azokra a részeire terjednek ki, amelyeket az adott elsőbbséget megalapozó bejelentés megfelelően feltár (Lásd még: „A mintaoltalmi leírás és a rajz”).
Az igényelt elsőbbség(ek) megjelölésének módja
Ha a bejelentő a mintaoltalmi bejelentésre uniós és/vagy belső elsőbbséget igényel, be kell jelölnie az „Elsőbbségi adatok”, majd pedig a „belső elsőbbség” és/vagy az „uniós elsőbbség” jelölőnégyzetet. A megnyíló ablak(ok) kitöltő mezőibe be kell írni az adott elsőbbség azonosító adatait.
„Belső elsőbbség”-nél az azonosító adat a belső elsőbbséget megalapozó bejelentés ügyszáma.
„Uniós elsőbbség”-nél az azonosító adatok: a bejelentés szerinti ország, a bejelentés dátuma, valamint a külföldi bejelentés ügyszáma. A bejelentő választhat, hogy mellékletként csatolja, vagy később nyújtja be a az uniós elsőbbséget megalapozó okiratot.
Mind a „Belső elsőbbség:”, mind az „Uniós elsőbbség:” ablakban a „+” jelre kattintva igény szerinti számú további ablak nyitható meg további elsőbbség(ek) megfelelő adatainak megadásához.
Megjegyezzük, hogy ha a bejelentő az űrlap kitöltése során azt jelölte meg, hogy a leírás és a rajz benyújtása helyett elsőbbségi iratra kíván utalni, akkor kötelező megadni legalább egy igényelt elsőbbség (uniós vagy belső elsőbbség) azonosító adatait (Lásd még: „A leírás és az abban hivatkozott rajz(ok) benyújtásának módja”).
Származtatás szabadalmi bejelentésből
Ha a bejelentő korábban szabadalmi bejelentést tett, akkor az azonos tárgyú mintaoltalmi bejelentés napjától számított két hónapon belül benyújtott nyilatkozatában igényt tarthat a szabadalmi bejelentés napjára és elsőbbségére (származtatás).
Származtatott mintaoltalmi bejelentés benyújtásának a szabadalmat megadó határozat jogerőre emelkedéséig, vagy a szabadalmi bejelentést elutasító határozat jogerőre emelkedésétől számított három hónapon belül van helye. Lehetőség van származtatásra a szabadalom újdonság vagy feltalálói lépés hiányában történő megsemmisítése esetén is. Ilyen esetben a mintaoltalmi bejelentést a szabadalmat megsemmisítő határozat jogerőre emelkedésétől számított három hónapon belül kell benyújtani.
A fenti határidőkön túl az összes felsorolt esetben származtatásra csak a szabadalmi bejelentés napjától számított tíz éven belül van lehetőség.
Ha a bejelentő a mintaoltalmi bejelentés benyújtása alkalmával nyilatkozni kíván, hogy igényt tart korábbi szabadalmi bejelentésének napjára és elsőbbségére, akkor be kell jelölnie a „Származtatás használati szabadalmi bejelentésből” jelölőnégyzetet. A megnyíló ablak kitöltő mezőjébe be kell írni a származtatás alapjául szolgáló szabadalmi bejelentés ügyszámát, illetve szabadalom lajstromszámát.
Kiállítási nyilatkozat
A technika állásának részeként nem vehető figyelembe a mintának az elsőbbség napját legfeljebb hat hónappal megelőző nyilvánosságra jutása, ha az annak eredménye, hogy a bejelentő vagy jogelődje a mintát a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnökének a Magyar Közlönyben közzétett közleményében megjelölt kiállításon bemutatta.
A bejelentő akkor tarthat igényt arra, hogy használati mintájának kiállításon történő bemutatását a technika állásának meghatározásakor hagyják figyelmen kívül, ha erre irányuló nyilatkozatát a mintaoltalmi bejelentés benyújtásától számított két hónapon belül megteszi, és a bejelentés napjától számított négy hónapon belül benyújtja a kiállítás igazgatóságának igazolását a kiállítás tényéről és napjáról. A kiállítási igazoláshoz csatolni kell a leírást és szükség esetén a rajzot, amelyen az igazgatóság a bemutatott használati mintával való azonosságot igazolja.
Ha a bejelentő a mintaoltalmi bejelentés benyújtása alkalmával nyilatkozni kíván, mely szerint igényt tart arra, hogy mintájának kiállításon történő bemutatását a technika állásának meghatározásakor hagyják figyelmen kívül, akkor be kell jelölnie a „Kiállítási nyilatkozat” jelölőnégyzetet. A megnyíló ablak kitöltő mezőibe be kell írni a kiállítás napját és a kiállítás megnevezését. A bejelentő választhat, hogy mellékletként csatolja, vagy később nyújtja be a kiállítás igazgatóságának igazolását a kiállítás tényéről és napjáról.
A „Kiállítási nyilatkozat:” ablakban a „+” jelre kattintva igény szerinti számú további ablak nyitható meg további kiállítás (ok) megfelelő adatainak megadásához.
Mentességet kérek a díjfizetés alól
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala kérelemre a használati mintaoltalmi bejelentés díjának megfizetése alól mentességet adhat, ha a természetes személy jogosult - kereseti, jövedelmi és vagyoni viszonyai folytán - azokat fedezni nem tudja.
Mentességre való jogosultságot igazolni kell. Az igazolás arra kell vonatkozzon, hogy a természetes személy jogosult, jövedelme (munkabére, nyugdíja, egyéb rendszeres pénzbeli juttatása) nem haladja meg a mindenkori kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összegét, vagyona pedig - a szokásos életszükségleti és berendezési tárgyakon felül - nincs. Jövedelmi és vagyoni helyzetének vizsgálata nélkül mentesség illeti meg azt a azt a személyt, aki rendszeres szociális segélyt kap.
Bejelentő választhat, hogy a mentességre való jogosultságot igazoló dokumentumot melléklettként csatolja, vagy később nyújtja be.
A bejelentő egyéb közleményei
A bejelentő a kitöltőmezőbe beírhatja a bejelentéssel összefüggő, általa lényegesnek tartott egyéb adatokat, nyilatkozatokat és kérelmeket.
További tetszőleges mellékletek megadása
A bejelentési űrlap kitöltését követő „fájl feltöltés” munkamenetben kötelező csatolni mindazokat a mellékleteket, amelyek csatolását a bejelentő jelezte, az űrlapnak mellékletek benyújtására kérdező rovatainál. Ha a bejelentő e mellékleteken felül további mellékleteket is be kíván nyújtani, a „További tetszőleges mellékletek megadása” ablakban meg kell adnia a további mellékletek megnevezését és fájltípusát. Ilyen módon e további mellékletek is szerepelni fognak a feltöltésre váró fájlok listáján a „fájl feltöltés” munkamenetben.