Kitöltési segédlet a szabadalmi bejelentési kérelemhez
A találmány címe
A mezőbe be kell írni a találmány tárgyának rövid és szabatos megjelölését.
Igénypont, leírás és rajz, kivonat
A szabadalmi igénypontok
A szabadalmi oltalom terjedelmét az igénypontok határozzák meg. A feladat megoldásához elengedhetetlenül szükséges összes jellemzőt főigénypontba kell foglalni; a bejelentésnek egy vagy - ha abba a találmányok csoportját foglalták - több főigénypontja lehet. A főigénypont oltalmi körébe tartozó egyes megoldások aligénypontokba foglalhatók. Az igénypontoknak a leírás által alátámasztottnak és azzal összhangban állónak kell lenniük. A bejelentő dönthet úgy (döntése kockázatát mérlegelve), hogy az igénypontokat nem a szabadalmi bejelentés megtételekor, hanem később nyújtja be.
Az igénypontok száma
A szabadalmi bejelentési és kutatási díj függ az igénypontok számától. Ezért ha a bejelentő tájékozódni kíván a fizetendő díjról, az előzetes díjkalkulációhoz meg kell adnia az igénypontok számát.
A szabadalmi leírás és a rajz
A szabadalmi bejelentésben olyan módon és részletességgel kell feltárni a találmányt, hogy azt szakember a leírás és (ha van) a rajz alapján meg tudja valósítani. A leírásnak és a rajznak összhangban kell állnia az igénypontokkal, és megfelelően alá kell támasztania azokat. A leírás és a rajz az eljárás során csak szűk korlátok között módosítható. A szabadalmi bejelentés ugyanis új tartalom bevitelével nem változtatható meg úgy, hogy tárgya bővebb legyen annál, amit a bejelentés napján benyújtott bejelentésben feltártak.
A leírás és a rajz(ok) benyújtásának módja
A bejelentési nap elismeréséhez a szabadalmi bejelentésnek tartalmaznia kell leírást függetlenül attól, hogy az megfelel-e az egyéb követelményeknek. A törvény arra is lehetőséget ad, hogy a leírás benyújtása helyett elsőbbségi iratra utaljanak.
A bejelentőnek tehát választania kell, hogy
a) Mellékletként csatolja a leírást, vagy
b) Elsőbbségi iratra kíván utalni.
Az a) esetben a bejelentőnek választ kell adnia arra, hogy a bejelentéshez tartozik-e rajz, és ha igen, az milyen módon kapcsolódik a leíráshoz:
- A leírás külön dokumentumba foglalt rajzra hivatkozik. Ez esetben a kitöltőmezőben meg kell adni a rajzot tartalmazó lapok számát.
- A leírás és a rajz egy dokumentumot képeznek.
- A leírás nem hivatkozik rajzra.
A leírást és az abban hivatkozott rajzot kötelező csatolni a bejelentési űrlap kitöltését követő „fájl feltöltés” munkamenetben.
A b) esetben a leírás és a rajz benyújtása helyett a bejelentési űrlap „Elsőbbségi adatok” rovatában kötelező megadni az igényelt elsőbbség(ek) (uniós és/vagy belső elsőbbség) azonosító adatait.
A bejelentés nukleotid- vagy aminosav-szekvenciák feltárását tartalmazza
A nukleotid- vagy aminosav-szekvenciák feltárásához a Szabadalmi Együttműködési Szerződés és az ahhoz csatolt Végrehajtási Szabályzat előírásainak megfelelő szekvencialistákat, illetve szekvencialistákra vonatkozó táblázatokat kell a leírás külön részeként készíteni. Ilyen esetben a jelölőnégyzetet be kell jelölni, és a szekvencialistát, illetve a táblázatot csatolni kell a bejelentési űrlap kitöltését követő „fájl feltöltés” munkamenetben.
Kivonat
A kivonat a leírásban, az igénypontokban és a rajzokon feltárt találmány rövid összefoglalása, amely kizárólag a műszaki tájékoztatás céljára szolgál. A bejelentő választhat, hogy mellékletként csatolja, vagy később nyújtja be a kivonatot.
A szabadalmi igényjogosultság alapja
A szabadalom a feltalálót vagy jogutódját illeti meg. Ha többen közösen alkották a találmányt, a szabadalom a feltalálókat, illetve jogutódjaikat közösen illeti meg.
A szabadalmi igényjogosultság alapját oly módon jelölheti meg a bejelentő, hogy a következők közül kiválasztja a megfelelőt:
A bejelentő kizárólag maga a feltaláló
Abban az esetben kell megjelölni, ha a feltaláló(k) neve és szerzőségi részaránya megegyezik a bejelentő(k) nevével és szabadalmi igényük részarányával.
A találmány szolgálati jellegű
Abban az esetben kell megjelölni, ha a bejelentő kizárólag a szolgálati találmány bejelentésére jogosult munkáltató, vagy – amennyiben a találmány csak a feltalálók egy része vonatkozásában szolgálati jellegű - a bejelentő a találmány bejelentésére jogosult munkáltató és az a feltaláló, akinek vonatkozásában a találmány nem szolgálati jellegű. Szolgálati találmány annak a találmánya, akinek munkaviszonyból folyó kötelessége, hogy a találmány tárgykörébe eső megoldásokat dolgozzon ki. A szolgálati találmányra a szabadalom a feltaláló jogutódjaként a munkáltatót illeti meg.
Egyéb jogutódlás
Abban az esetben kell megjelölni, ha a bejelentő - közös bejelentés esetén a bejelentők legalább egyike - a feltaláló olyan jogutódja, aki nem a szolgálati találmány bejelentésére jogosult munkáltató. (Például a bejelentő átruházás útján szerezte meg a szabadalmi igényjogosultságot, vagy a bejelentő az elhunyt feltaláló örököse. Akkor is az „Egyéb jogutódlást” kell megjelölni, ha a bejelentők személye azonos a feltalálókéval, de szerzőségi részarányuk nem egyezik meg szabadalmi igényük részarányával.)
Ha a szabadalmi igényjogosultság alapja „Egyéb jogutódlás”, akkor be kell nyújtani a jogutódlást igazoló okiratot. A bejelentő választhat, hogy mellékletként csatolja, vagy később nyújtja be a jogutódlási iratot.
Később kerül megjelölésre
A bejelentőnek nyilatkoznia kell arról, hogy ő a találmány feltalálója, vagy annak jogutódja. Dönthet úgy, hogy az erre irányuló nyilatkozatot, valamint ha szükséges, a jogutódlási iratot később nyújtja be – önként, vagy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala felhívására.
Feltaláló
Feltaláló az, aki a találmányt megalkotta. Amíg jogerős bírósági ítélet mást nem állapít meg, azt a személyt kell feltalálónak tekinteni, aki az elismert bejelentési napon benyújtott bejelentésben feltalálóként szerepel.
A feltaláló adatainak megadása a megfelelő mezők kitöltésével történik.
Ha többen közösen alkották a találmányt, a feltalálók szerzőségi részarányát - ellenkező megjelölés hiányában - egyenlőnek kell tekinteni. Amíg jogerős bírósági ítélet mást nem állapít meg, az elismert bejelentési napon benyújtott bejelentésben megjelölt (illetve ellenkező megjelölés hiányában egyenlőnek tekintett) szerzőségi arányt kell irányadónak tekinteni. Következésképpen a feltalálók szerzőségi részarányát csak akkor szükséges megjelölni, ha az nem egyenlő.
A feltaláló kérheti, hogy mellőzzék nevének feltüntetését a nyilvánosságra kerülő szabadalmi iratokon. Ilyen esetben be kell jelölni „A feltaláló a nevének nyilvánosságra jutását mellőzni kéri” jelölőnégyzetet, és be kell nyújtani a feltaláló erre irányuló írásbeli kérelmét. Választható, hogy a feltaláló kérelmét mellékletként csatolják, vagy később nyújtják be. (Megjegyezzük, hogy ha a feltaláló egyúttal bejelentő is, akkor e minőségében nem mellőzhető nevének feltüntetése a nyilvánosságra kerülő szabadalmi iratokon.)
A „+” jelre kattintva igény szerinti számú további ablak nyitható meg a többi feltaláló adatainak megadásához.
Bejelentő
A szabadalom a feltalálót vagy jogutódját illeti meg. Ha többen közösen alkották a találmányt, a szabadalom a feltalálókat, illetve jogutódjaikat közösen illeti meg. (Lásd még: „A szabadalmi igényjogosultság alapja”)
Amíg jogerős bírósági ítélet vagy hatósági határozat mást nem állapít meg, azt a személyt kell igényjogosultnak tekinteni, aki a találmányt korábbi elsőbbséggel jelentette be. Ha többen egymástól függetlenül alkották a találmányt, a szabadalom azt a feltalálót vagy jogutódját illeti meg, aki a találmányt korábbi elsőbbséggel jelentette be.
A bejelentő adatainak megadása a megfelelő mezők kitöltésével történik.
A bejelentő lehet természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság.
Természetes személy bejelentő kötelezően megadandó adatai a név és a lakóhely (lakcím). Ha a bejelentő jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, a kötelezően megadandó adatok a cégnév és a székhely. Az ügyintézés megkönnyítése érdekében ajánlatos a cégen belül egy kapcsolattartó személyt megnevezni. Levelezési címet csak abban az esetben kell közölni, ha a bejelentő a hivatalos iratok kézbesítését a lakóhelyétől/székhelyétől eltérő címre kéri.
Több igényjogosult esetén - ellenkező megjelölés hiányában - a szabadalmi igény részarányát egyenlőnek kell tekinteni. Következésképpen a bejelentőtársak tekintetében a szabadalmi igény részarányát csak akkor szükséges megjelölni, ha az nem egyenlő.
A „+” jelre kattintva igény szerinti számú további ablak nyitható meg a többi bejelentő adatainak megadásához.
Képviselő
A szabadalom megadására irányuló eljárásban az ügyfél személyesen, illetve törvényes képviselője vagy meghatalmazottja útján járhat el. Nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában külföldi személy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hatáskörébe tartozó valamennyi szabadalmi ügyben köteles szabadalmi ügyvivőt vagy ügyvédet képviseletével megbízni, kivéve, ha a külföldi személy olyan természetes vagy jogi személy, akinek lakóhelye vagy amelynek székhelye az Európai Gazdasági Térség tagállamának területén (az Európai Unióban, Norvégiában, Izlandon vagy Liechtensteinben) van. Törvényes képviselet esetén az ügyfél helyett eljáró képviselő képviseleti jogosultsága jogszabályon vagy hatósági határozaton alapul. Ilyen esetben természetes személy törvényes képviselője lehet a szülő, a gyám vagy a gondnok; gazdasági társaságok törvényes képviselői a vezető tisztségviselők, képviseleti joggal felruházott alkalmazottak (pl. jogtanácsos).
A meghatalmazott képviselő képviseleti jogosultsága az ügyfél által részére adott meghatalmazáson alapul. Az ügyfél meghatalmazottja lehet bármely cselekvőképes természetes személy (például a bejelentőtársak által maguk közül választott meghatalmazott), vagy hivatásos képviselő (például szabadalmi ügyvivő, ügyvéd), amennyiben lakóhelye vagy székhelye az Európai Gazdasági Térség tagállamának területén van.
A képviseletet igazoló meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. A szabadalmi ügyvivőnek, ügyvédnek, szabadalmi ügyvivői irodának, szabadalmi ügyvivői társaságnak vagy ügyvédi irodának - akár belföldön, akár külföldön - adott meghatalmazás érvényességéhez elegendő, ha azt a meghatalmazó aláírta.
Meghatalmazáson alapuló képviselet esetében lehetőség van elektronikus meghatalmazás csatolására, de a meghatalmazás később is benyújtható.
A képviselő kötelezően megadandó adatai a név és a lakóhely (természetes személy), illetve a cégnév és a székhely (jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság). Ha a képviselő szabadalmi ügyvivői iroda, szabadalmi ügyvivői társaság vagy ügyvédi iroda, lényeges megadni a kapcsolattartó személy (vagyis az ügyvivő vagy az ügyvéd) nevét. Levelezési címet csak abban az esetben kell közölni, ha a képviselő a hivatalos iratok kézbesítését a lakóhelyétől/székhelyétől eltérő címre kéri.
A bejelentőnek lehetősége van arra, hogy több képviselőt is megjelöljön.
Elsőbbség
A szabadalmi bejelentés elsőbbségét megalapozó nap általában a szabadalmi bejelentés napja (bejelentési elsőbbség), azonban a bejelentő - meghatározott esetekben és feltételekkel – korábbi bejelentésen alapuló elsőbbséget igényelhet.
Uniós elsőbbség
Az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény értelmében azt, aki találmányt vagy használati mintát az unió egyik országában szabályszerűen bejelent, úgyszintén az ilyen bejelentő jogutódját, tizenkét hónapon belül elsőbbségi jog illeti meg arra, hogy szabadalmi bejelentését Magyarországon – mint az egyezmény hatálya alá tartozó országban – megtegye. Az uniós elsőbbség - a Párizsi Uniós Egyezményben meghatározott egyéb feltételekkel - akkor is igényelhető, ha a külföldi bejelentést a Kereskedelmi Világszervezetnek a Párizsi Uniós Egyezmény hatálya alá nem tartozó Tagjában vagy - viszonosság esetén - más államban tették. A viszonosság kérdésében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnökének állásfoglalása az irányadó.
Belső elsőbbség
A bejelentő a szabadalmi bejelentésre elsőbbséget igényelhet saját, azonos tárgykörű, tizenkét hónapnál nem korábban bejelentett, folyamatban lévő, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtt tett szabadalmi bejelentésére alapozva, ha azzal kapcsolatban más elsőbbséget nem érvényesítettek.
Az uniós, illetve a belső elsőbbséget a szabadalmi bejelentés benyújtásától számított két hónapon belül kell igényelni. Az uniós elsőbbséget megalapozó okiratot a bejelentés napjától számított négy hónapon belül kell benyújtani.
Ha az uniós, illetve a belső elsőbbség igénylésének helye van és szabályszerűen igényelték, akkor a szabadalmi bejelentés elsőbbségét megalapozó nap az alapul szolgáló korábbi bejelentés napja. A szabadalmi bejelentésre több uniós és/vagy belső elsőbbség is igényelhető, de az egyes igényelt elsőbbségek a szabadalmi bejelentésnek csak azokra a részeire terjednek ki, amelyeket az adott elsőbbséget megalapozó bejelentés megfelelően feltár (Lásd még: „A szabadalmi leírás és a rajz”).
Az igényelt elsőbbség(ek) megjelölésének módja
Ha a bejelentő a szabadalmi bejelentésre uniós és/vagy belső elsőbbséget igényel, be kell jelölnie az „Elsőbbségi adatok”, majd pedig a „belső elsőbbség” és/vagy az „uniós elsőbbség” jelölőnégyzetet. A megnyíló ablak(ok) kitöltő mezőibe be kell írni az adott elsőbbség azonosító adatait.
„Belső elsőbbség”-nél az azonosító adat a belső elsőbbséget megalapozó bejelentés ügyszáma.
„Uniós elsőbbség”-nél az azonosító adatok: a bejelentés szerinti ország, a bejelentés dátuma, valamint a külföldi bejelentés ügyszáma. A bejelentő választhat, hogy mellékletként csatolja, vagy később nyújtja be a az uniós elsőbbséget megalapozó okiratot.
Mind a „Belső elsőbbség:”, mind az „Uniós elsőbbség:” ablakban a „+” jelre kattintva igény szerinti számú további ablak nyitható meg további elsőbbség(ek) megfelelő adatainak megadásához.
Megjegyezzük, hogy ha a bejelentő az űrlap kitöltése során azt jelölte meg, hogy a leírás és a rajz benyújtása helyett elsőbbségi iratra kíván utalni, akkor kötelező megadni legalább egy igényelt elsőbbség (uniós vagy belső elsőbbség) azonosító adatait (Lásd még: „A leírás és a rajz(ok) benyújtásának módja”).
Származtatás használati mintaoltalmi bejelentésből
Ha a bejelentő korábban használati mintaoltalmi bejelentést tett, akkor az azonos tárgyú szabadalmi bejelentés napjától számított két hónapon belül benyújtott nyilatkozatában igényt tarthat a használati mintaoltalmi bejelentés napjára és elsőbbségére (származtatás). Származtatott szabadalmi bejelentés benyújtásának a használati mintaoltalom megadása kérdésében hozott döntés jogerőre emelkedésétől számított három hónapon, legkésőbb a mintaoltalmi bejelentés napjától számított húsz éven belül van helye. Nincs helye származtatásnak, ha a használati mintaoltalmi bejelentést európai szabadalmi bejelentésből vagy európai szabadalomból származtatták.
Ha a bejelentő a szabadalmi bejelentés benyújtása alkalmával nyilatkozni kíván, hogy igényt tart korábbi használati mintaoltalmi bejelentésének napjára és elsőbbségére, akkor be kell jelölnie a „Származtatás használati mintaoltalmi bejelentésből” jelölőnégyzetet. A megnyíló ablak kitöltő mezőjébe be kell írni a származtatás alapjául szolgáló használati mintaoltalmi bejelentés ügyszámát.
Kiállítási nyilatkozat
Az újdonság vizsgálatakor a technika állásának részeként nem vehető figyelembe a találmánynak az elsőbbség napját legfeljebb hat hónappal megelőző nyilvánosságra jutása, ha az annak eredménye, hogy a bejelentő vagy jogelődje a találmányt a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnökének a Magyar Közlönyben közzétett közleményében megjelölt kiállításon bemutatta.
A bejelentő akkor tarthat igényt arra, hogy találmányának kiállításon történő bemutatását a technika állásának meghatározásakor hagyják figyelmen kívül, ha erre irányuló nyilatkozatát a szabadalmi bejelentés benyújtásától számított két hónapon belül megteszi, és a bejelentés napjától számított négy hónapon belül benyújtja a kiállítás igazgatóságának igazolását a kiállítás tényéről és napjáról. A kiállítási igazoláshoz csatolni kell a leírást és szükség esetén a rajzot, amelyen az igazgatóság a bemutatott találmánnyal való azonosságot igazolja.
Ha a bejelentő a szabadalmi bejelentés benyújtása alkalmával nyilatkozni kíván, mely szerint igényt tart arra, hogy találmányának kiállításon történő bemutatását a technika állásának meghatározásakor hagyják figyelmen kívül, akkor be kell jelölnie a „Kiállítási nyilatkozat” jelölőnégyzetet. A megnyíló ablak kitöltő mezőibe be kell írni a kiállítás napját és a kiállítás megnevezését. A bejelentő választhat, hogy mellékletként csatolja, vagy később nyújtja be a kiállítás igazgatóságának igazolását a kiállítás tényéről és napjáról.
A „Kiállítási nyilatkozat:” ablakban a „+” jelre kattintva igény szerinti számú további ablak nyitható meg további kiállítás (ok) megfelelő adatainak megadásához.
Írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentés készítésének kérése
A Hivatal a szabadalmi bejelentések oltalomképességéről a bejelentő kérelmére írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentést (a továbbiakban: írásos vélemény) készít. Az írásos vélemény előzetes megállapítás arról, hogy az újdonságkutatási jelentésben megjelölt iratokra és adatokra figyelemmel a találmány kielégítheti-e az újdonság, a feltalálói tevékenység és az ipari alkalmazhatóság követelményét. Az írásos véleményt a bejelentő az elismert bejelentési naptól számított tíz hónapon belül kérheti. Az írásos véleményért díjat kell fizetni (Díjtáblázat 2. pontja), azonban, amennyiben kérelemre írásos vélemény készült egy ügyben, 31%-kal csökkentett vizsgálati díjat kell fizetni (Díjtáblázat 3. pontja). Továbbá azon nemzetközi bejelentések esetében, ahol a Visegrádi Szabadalmi Intézetet jelölték meg nemzetközi kutatóhatóságként, a kutatási illeték 40%-a visszatérítésre kerülhet.Az írásos vélemény három típusa:
| I. | A Hivatal alapesetben az írásos véleményt az erre irányuló kérelem benyújtásának napjától számított negyedik hónap utolsó napján rendelkezésre álló – magyar nyelvű – leírás és igénypontok, valamint rajzok alapján készíti el, és azt az írásos véleménnyel kiegészített kutatási jelentés iránti kérelem benyújtásának napjától számított hat hónapon belül küldi meg a bejelentőnek. |
| II. |
A Hivatal – kérelemre -az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentést gyorsítottan készíti el, ha a szabadalmi bejelentés megfelel a bejelentési
nap elismeréséhez előírt feltételeknek, megfizették a bejelentési és kutatási díjat, illetve benyújtották a magyar nyelvű leírást az igénypontokkal, kivonatot és rajzot,
továbbá legalább egy igénypont alkalmas a megfelelő újdonságkutatás elvégzésére. Az írásos vélemény gyorsított elkészítését az írásos vélemény iránti kérelemmel egyidejűleg
kérheti a bejelentő, ebben az esetben az – I. pont szerinti – írásos vélemény díjának kétszeresét kell megfizetni.
Gyorsítási kérelem esetén a Hivatal az írásos véleményt a kérelem benyújtásának napján rendelkezésre álló leírás és igénypontok, valamint rajzok alapján készíti el, és a kérelem benyújtásának napjától számított két hónapon belül küldi meg a bejelentőnek. |
| III. |
A Hivatal – kérelemre –az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentést az angol nyelven benyújtott leírás és igénypontok, valamint rajzok alapján készíti
el, ha a szabadalmi bejelentés megfelel a bejelentési nap elismeréséhez előírt feltételeknek, megfizették a bejelentési és kutatási díjat, továbbá legalább egy igénypont
alkalmas az újdonságkutatás elvégzésére. Ebben az esetben az – I. pont szerinti – írásos vélemény díjának négyszeresét kell megfizetni.
Angol nyelvű mellékletek alapján kért írásos vélemény esetén a Hivatal az írásos véleményt a kérelem benyújtásának napján rendelkezésre álló leírás és igénypontok, valamint rajzok alapján készíti el, és a kérelem benyújtásának napjától számított legkésőbb hat hónapon belül küldi meg a bejelentőnek azzal, hogy a Hivatal kapacitásaihoz mérten törekszik a lehető leggyorsabb ügymenet biztosítására. A Hivatal – a bejelentők segítése céljából – az angol nyelvű mellékletek alapján kért, magyar nyelvű írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentés mellett az írásos vélemény angol fordítását is megküldi a bejelentőnek. Az angol nyelvű mellékletek alapján kért írásos vélemény iránti kérelem nem tekinthető az I. pont szerinti kérelemnek, illetve nem társítható az II. pont szerinti gyorsítási kérelemmel. |
Ha a bejelentő az írásos vélemény megküldését követően a szabadalmi bejelentést módosítja, az elismert bejelentési naptól számított tíz hónapon belül újabb kérelmet nyújthat be írásos vélemény készítése iránt mindháromeljárás esetében.
Az írásos vélemény, illetve annak gyorsított elkészítése iránti kérelem mindaddig nem tekinthető benyújtottnak, amíg nem fizetik meg az előírt díjat. Amennyiben a bejelentő az angol nyelvű mellékletek alapján kéri az írásos vélemény elkészítését, úgy az előírt díj megfizetésének teljes vagy részleges elmaradása az írásos vélemény iránti kérelem elutasítását vonja maga után.
A szabadalom megadására irányuló eljárás korai szakaszában elvégzett újdonságkutatás és az annak alapján elkészített – indokolást is tartalmazó – írásos vélemény révén a bejelentő az uniós elsőbbség érvényesítésére rendelkezésre álló 12 hónapos határidőn belül megalapozottan alakíthatja ki stratégiáját a hazai szabadalmi bejelentésre épülő külföldi szabadalmi bejelentés(ek) benyújtását illetően is.
Az írásos vélemény megállapításai nem tekinthetők véglegesnek a találmány szabadalmazhatósága szempontjából. A szabadalmi bejelentés érdemi vizsgálata során a releváns iratok, illetve adatok köre változhat, tekintettel az újdonságkutatás korai időpontban történt elvégzésére.
Ha a bejelentő a szabadalmi bejelentés benyújtása alkalmával közölni kívánja, hogy írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentés valamely típusának elkészítését kéri, akkor be kell jelölnie az adott típusnak megfelelő jelölőnégyzetet.
A bejelentő egyéb közleményei
A bejelentő a kitöltőmezőbe beírhatja a bejelentéssel összefüggő, általa lényegesnek tartott egyéb adatokat, nyilatkozatokat és kérelmeket. Ilyenek lehetnek például a biológiai anyag letétbe helyezésével és hozzáférhetőségével kapcsolatos adatok, nyilatkozatok és kérelmek, a bejelentési és kutatási díj megfizetése alóli mentesség kérése, a találmány alkalmazotti jellegével összefüggő nyilatkozatok stb.
További tetszőleges mellékletek megadása
A bejelentési űrlap kitöltését követő „fájl feltöltés” munkamenetben kötelező csatolni mindazokat a mellékleteket, amelyek csatolását a bejelentő jelezte, az űrlapnak mellékletek benyújtására kérdező rovatainál. Ha a bejelentő e mellékleteken felül további mellékleteket is be kíván nyújtani, a „További tetszőleges mellékletek megadása” ablakban meg kell adnia a további mellékletek megnevezését és fájltípusát. Ilyen módon e további mellékletek is szerepelni fognak a feltöltésre váró fájlok listáján a „fájl feltöltés” munkamenetben.