Tartalomjegyzék

1 Kitöltési segédlet a védjegybejelentési kérelemhez
2 Nemzeti védjegybejelentés technikai információk

Kitöltési segédlet a védjegybejelentési kérelemhez

Gyorsított eljárás

Gyorsított eljárás esetén a Hivatal nyilatkozattételre és hiánypótlásra rövidebb határidőt állapíthat meg. A különleges gyorsított eljárás esetében a Hivatal alkalmazza a gyorsított eljárás sajátos szabályait, továbbá a bejelentést a meghirdetéssel egyidejűleg – a felszólalási idő letelte előtt – lajstromozza azzal, hogy amennyiben a törvényes határidőn belül a bejelentéssel szemben felszólalás érkezik, a Hivatal a lajstromozó határozatot visszavonja és az eljárást folytatja.

A megjelölés típusa

A védjegybejelentésben csak egy megjelölésre igényelhető oltalom, ezért a nyílra kattintva a felsorolt megjelölés-típusok közül értelemszerűen csak egy választható ki. Egységes a megjelölés akkor, ha egyértelműen megállapítható, hogy a bejelentésben egy megjelölésre kérik az oltalmat. A kombinált megjelölések - amennyiben a megjelölést alkotó elemekről egyértelműen megállapítható, hogy egymással fizikailag összefüggnek - kielégítik az egység követelményét. A megjelölés egysége akkor kifogásolható, ha a bejelentésben - a megjelölések szokásos ábrázolási módjára figyelemmel - több, egymással nyilvánvalóan össze nem függő megjelölés szerepel, illetve ha nem állapítható meg, hogy egy vagy több különböző megjelölésre kérik az oltalmat. Amennyiben a bejelentő több megjelölés-típust választ ki, a későbbi kiválasztása felülírja a korábbit.

Az egyes megjelölés-típusok:

Szó

Ezt a megjelölés-típust akkor kell kiválasztani, ha a bejelentő az oltalmat kizárólag szavakra, szóösszetételekre - beleértve a személyneveket és a jelmondatokat is -, számokra vagy egyéb általános nyomdai betű- vagy számkészletet tartalmazó megjelölésre igényli. Amennyiben a szó a közönségestől eltérő írásmóddal (pl. félkövér, dőlt, kettős körvonalú, színes, kézírás-szerű, arab, kínai, japán, cirill, görög, héber betűk; a magyar ábécé betűitől különböző karakterek, különböző méretű betűk; tükörhatással képzett betűk, stb.) írandó, a megjelölés típusát ennek megfelelően kell kiválasztani (ábrás).

Szómegjelölések például:

Botanicus, BETTINA, UNICUM, Mister Ballermann, MOLLI DIVAT, Mickey Mouse, Mr. Gentry, Marie-Claire, Eljött a csíkos ideje.; Maroni. Egészséges energia.; FROSTA. A jégbe zárt csoda.; REÁL – Friss, barátságos, magyar

Ábrás

Ezt a megjelölés-típust akkor kell választani, ha a bejelentő az oltalmat valamilyen ábrát, képet tartalmazó megjelölésre - ideértve a kizárólag ábrás elemekből álló, valamint a szó- és ábrás elemeket egyaránt tartalmazó fekete-fehér, illetve egy vagy több színt tartalmazó megjelöléseket is - igényli.

Ábrás megjelölések például:

Térbeli

Ezt a megjelölés-típust akkor kell választani, ha a bejelentő az oltalmat egy térbeli alakzatból álló vagy azt tartalmazó megjelölésre - ideértve a tárolókat, csomagolóanyagokat és a termékek térbeli megjelenését is - igényli. A térbeli megjelölések tartalmazhatnak betűket, szavakat, szóösszetételeket, jelmondatokat is. A térbeli megjelölést az azt alkotó térbeli alakzat ábrázolásával – például számítógéppel előállított kép vagy fénykép formájában – kell megjeleníteni a valós láthatóság szerint, lehetőleg perspektivikus módon; a megjelölést több nézetből is be lehet mutatni, a nézet szerinti ábrázolások száma azonban hatnál nem lehet több; az ábrázolásokból ki kell derülnie a többi ábrázoláshoz fűződő kapcsolatnak; a bejelentéshez tartozó egyes ábrázolásokat számmal kell ellátni.

Térbeli megjelölések például:

Pozíció

Ezt a megjelölés-típust akkor kell választani, ha a bejelentő az oltalmat a megjelölésnek a terméken való elhelyezését vagy a termékre erősítés konkrét módját képező megjelölésre igényli. A pozíciót megjelenítő megjelölést úgy kell megjeleníteni, hogy annak alapján egyértelműen megállapítható legyen a megjelölés elhelyezkedése a terméken, valamint az adott termékhez viszonyított mérete vagy aránya (azokat az elemeket, amelyek nem képezik a bejelentés tárgyát, jól látható módon, lehetőleg szaggatott vagy pontozott vonallal el kell választani a többi résztől). Az ábrázoláshoz leírás mellékelhető, amely bemutatja a terméken történő elhelyezés módját.

Pozíciót megjelenítő megjelölések például:

Mintázat

Ezt a megjelölés-típust akkor kell választani, ha a bejelentő az oltalmat kizárólag bizonyos elemek ismétlődéséből álló megjelölésre igényli. A mintázatot az ismétlődési mintát bemutató ábrázolással kell megjeleníteni. Az ábrázoláshoz olyan leírás mellékelhető, amely részletekkel szolgál az elemek ismétlődéséről.

Mintázat megjelölés például:

Szín

Ezt a megjelölés-típust akkor kell választani, ha a bejelentő az oltalmat kizárólag egy színből vagy színek kombinációjából álló megjelölésre igényli. A színmegjelölés szó, illetve egyéb elemet nem tartalmazhat, mert ebben az esetben a megjelölés már ábrás megjelölésnek minősül. Ha a megjelölés kizárólag egy adott színből áll, a megjelölést e szín ábrázolásának benyújtásával, körvonalak nélkül kell megjeleníteni a Pantone színskála szerinti kód feltüntetésével; ha a megjelölést kizárólag egy adott színösszetétel képezi, a megjelölést a színösszetétel egységes és meghatározott elrendezését bemutató módon kell ábrázolni körvonalak nélkül, az alkalmazott színeket a Pantone színskála szerinti kódok feltüntetésével kell megjeleníteni. A színek egymáshoz viszonyított elrendezését bemutató leírás mellékelhető az ábrázoláshoz.

Színmegjelölés például:

Hang

Ezt a megjelölés-típust akkor kell választani, ha a bejelentő az oltalmat kizárólag egy adott hangból vagy hangkombinációból álló megjelölésre igényli. A hangmegjelölést a hangot tartalmazó audiofájl benyújtásával, vagy a hangkotta formájában történő pontos ábrázolásával kell megjeleníteni. Hangmegjelölés lehet egy dallam, különféle hangszerekkel eljátszva vagy elénekelve.

Mozgás

Ezt a megjelölést-típust akkor kell választani, ha a megjelölést az azt alkotó elemek egészének vagy azok egy részének mozgására vagy helyváltoztatására képezi. A mozgásmegjelölést videofájl vagy az adott mozgást vagy helyváltoztatást bemutató állóképekből álló sorozat benyújtásával kell megjeleníteni, az állóképeket meg lehet számozni, a sorozathoz a mozgást vagy helyváltoztatást bemutató leírás is mellékelhető.

Multimédia

Ezt a megjelölést-típust akkor kell választani, ha a bejelentő az oltalmat kép és hang kombinációjából álló megjelölésre igényli. A multimédia-megjelölést egy olyan audiovizuális fájl benyújtásával kell megjeleníteni, amely bemutatja a megjelölést alkotó kép- és hangkombinációt.

Hologram

Ezt a megjelölést-típust akkor kell választani, ha a bejelentő az oltalmat egy hologram jellegű elemekből álló megjelölésre igényli. A hologram-megjelölést videofájl vagy olyan grafikus vagy fényképes megjelenítések benyújtásával kell ábrázolni, amelyek kellő számú nézetet tartalmaznak ahhoz, hogy a holografikus hatás egésze azonosítható legyen.

Hologram-megjelölés például:

Egyéb megjelölés

Amennyiben a bejelenteni kívánt megjelölés a fenti kategóriák egyikébe sem sorolható be, illetve azok kombinációjából áll, akkor ezt a megjelölés-típust kell kiválasztani. Az egyéb típusú megjelöléseket az általánosan rendelkezésre álló technológia felhasználásával kell valamilyen megfelelő formában megjeleníteni, oly módon, hogy az lehetővé tegye a védjegynek a lajstromban való egyértelmű, pontos, önmagában teljes, könnyen hozzáférhető, érthető, tartós és objektív módon történő megjelenítését annak érdekében, hogy a védjegyjogosult számára biztosított oltalom tárgyát az illetékes hatóságok és a nagyközönség egyértelműen és pontosan meg tudják határozni. A megjelenítéshez leírás csatolható.

Különleges védjegyfajták

Együttes védjegy

Olyan védjegy, amely alkalmas arra, hogy valamely egyesület, köztestület vagy egyesülés tagjainak áruit vagy szolgáltatásait mások áruitól vagy szolgáltatásaitól megkülönböztesse. A fentiekből következően az együttes védjegy bejelentője csak egyesület, köztestület vagy egyesülés lehet.

Együttes védjegyre vonatkozó bejelentés esetében a bejelentéshez mellékelni kell a védjegy használatáról rendelkező szabályzatot, a szabályzat tartalmát – a jogszabályi keretek között – a védjegybejelentő állapítja meg.

Együttes védjegy például:

Tanúsító védjegy

Olyan védjegy, amely alkalmas arra, hogy a védjegyjogosult által az anyagösszetétel, az áruk gyártási módja vagy a szolgáltatásnyújtás módja, illetve a minőség, pontosság vagy egyéb jellemző tekintetében tanúsított árukat vagy szolgáltatásokat megkülönböztesse az ilyen tanúsítással nem rendelkező más áruktól vagy szolgáltatásoktól. Az általános védjegyfajtákhoz hasonlóan a tanúsító védjegy jogosultja bármely természetes személy, jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság lehet, tehát az együttes védjegytől eltérően a jogosult nem kell valamilyen tagsággal rendelkező társadalmi szervezet legyen. A védjegy jogosultja a tanúsító védjegyet maga tanúsítás céljára nem használhatja, engedélyezi azonban annak ilyen célú használatát a szabályzatban előírt minőségi követelményeknek vagy egyéb jellemzőknek megfelelő árukkal vagy szolgáltatásokkal kapcsolatban.

Tanúsító védjegyre vonatkozó bejelentéshez szabályzatot kell mellékelni, amelynek tartalmát – a jogszabályi keretek között – a védjegybejelentő állapítja meg.

Tanúsító védjegy például:

Árujegyzék

Azoknak az áruknak és szolgáltatásoknak a listája, amelyek tekintetében a bejelentő a megjelölésre az oltalmat igényli. Az árujegyzéket a Nizzai Megállapodás szerinti osztályok feltüntetésével, és – lehetőség szerint – az abban szereplő kifejezések használatával kell elkészíteni.

A Nizzai Megállapodás 45 áru- és szolgáltatási osztályt tartalmaz, amelyek fejezetcímei a bejelentési űrlapon az „Áruosztályok megadása” pont alatt szereplő „Az osztály sorszáma” oszlopban található nyílra kattintva megjeleníthetők. Amennyiben a bejelentő az oltalmat egy adott osztályba tartozó valamennyi áru vagy szolgáltatás tekintetében igényli, akkor valamennyi árut és szolgáltatást tételesen fel kell sorolnia. A megfelelő osztály számának kiválasztásával a fejezetcím automatikusan felvételre kerül az űrlap megfelelő mezőjébe (ilyenkor azonban a védjegybejelentés árujegyzéke kizárólag a fejezetcímben szereplő kifejezések szó szerinti jelentése által egyértelműen jelölt árukra és szolgáltatásokra terjed ki). Természetesen arra is lehetőség van, hogy a bejelentő az adott osztályba tartozó áruknak vagy szolgáltatásoknak csak egy része, illetve akár csak egy áru vagy szolgáltatás tekintetében igényelje az oltalmat, ilyen esetben a bejelentőnek kell – a fejezetcímben szereplő felesleges részek törlésével, illetve a hiányzó elemek beírásával – az árujegyzéket megszerkesztenie.

A bejelentő maga dönti el, hogy a megjelölésre hány osztály tekintetében igényli az oltalmat (a „+” jelre kattintva további osztályokat jelölhet meg, míg a „-” jel segítségével a már megjelölt osztályokat törölheti), nincs akadálya annak sem, hogy mind a 45 osztályt megjelölje.

A bejelentő(k) adatai

A bejelentő lehet természetes személy, jogi személy és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, egyéb megkötés – az együttes védjegyek kivételével – a bejelentő személyével kapcsolatosan nincsen.

A védjegybejelentést több bejelentő közösen is benyújthatja (a „+” jelre kattintva nyílik lehetőség a további bejelentők adatainak megadására). Ebben az esetben meg kell adni az egyes bejelentők részesedési hányadát, ennek elmaradása esetén a Hivatal úgy tekinti, hogy a bejelentők részesedési hányada egyenlő.

Természetes személy (magánszemély)

A természetes személy bejelentő kötelezően megadandó adatai a következők: név, lakóhely. Levelezési címet csak akkor kell megadni, amennyiben a bejelentő a hivatalos iratok kézbesítését a lakóhelyétől eltérő címre kéri.

Az SZTNH biztosítja a kétirányú elektronikus kommunikáció lehetőségét ügyfelei számára. Ennek megfelelően elektronikus ügyintézés esetén a Hivatal is elektronikus úton küldi meg értesítéseit és döntéseit az ügyfél biztonságos kézbesítési szolgáltatási címére (ügyfélkapu).

A Hivatal azonban csak abban az esetben képes ügyfélkapura dokumentumot küldeni, ha az ügyfél megadja számára az annak eléréséhez szükséges négy természetes személyazonosító adatát (név, születési hely és idő, anyja neve).

Jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság

Ebben az esetben a bejelentő kötelezően megadandó adatai: cégnév, székhely. Levelezési címet csak akkor kell megadni, amennyiben a bejelentő a hivatalos iratok kézbesítését a székhelyétől eltérő címre kéri.

Az ügyintézés megkönnyítése érdekében ajánlatos a cégen belül egy kapcsolattartó személyt megadni.

A Hivatal azonban csak abban az esetben képes cégkapura és hivatali kapura (tárhelyre) dokumentumot küldeni, ha ügyfelei megadják számára az azok eléréséhez szükséges alábbi adatokat:

Cégkapu esetén: a cég elnevezése és adószáma.

Hivatali kapu esetén: a rövid név, valamint a KRID szám.

A képviselő(k) adatai

A védjegy lajstromozása iránti eljárásban nem kötelező a képviselet az Európai Gazdasági Térségen belül - azaz az Európai Unión, Norvégián, Izlandon vagy Liechtenstein területén - lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező bejelentők számára. Ha azonban a bejelentő székhelye vagy telephelye nem az EGT területén van, köteles hivatásos képviselőt - szabadalmi ügyvivőt vagy ügyvédet - megbízni.

A képviseletnek két formáját különböztetjük meg: törvényes képviselet és meghatalmazáson alapuló képviselet.

Törvényes képviselet

Amikor az ügyfél nevében eljáró képviselő képviseleti jogosultsága jogszabályon vagy hatósági határozaton alapul. Például: cselekvőképtelen, illetve korlátozottan cselekvőképes természetes személyek törvényes képviselője lehet a szülő, a gyám vagy a gondnok; a gazdasági társaságok törvényes képviselői a vezető tisztségviselők, képviseleti joggal felruházott alkalmazottak (pl. jogtanácsos).

Meghatalmazáson alapuló képviselet

Meghatalmazáson alapuló képviseletről abban az esetben beszélünk, amikor az ügyfél nevében eljáró képviselő képviseleti jogosultsága egy jogügyleten (meghatalmazás) alapul. Az ügyfél meghatalmazottja lehet például cselekvőképes természetes személy, hivatásos képviselő (például szabadalmi ügyvivő, szabadalmi ügyvivői iroda, ügyvéd, ügyvédi iroda), amennyiben lakóhelye vagy székhelye az EGT területén van.

A képviselők esetében kötelezően megadandó adat: a képviselő, illetve – ha a képviselő ügyvivői vagy ügyvédi iroda – a kapcsolattartó természetes személy (vagyis az ügyvivő vagy ügyvéd) neve, valamint a képviselő székhelye. Levelezési címet csak akkor kell megadni, amennyiben a képviselő a hivatalos iratok kézbesítését a székhelyétől eltérő címre kéri. (Amennyiben a bejelentő nevében a képviselő jár el, a Hivatal valamennyi iratot a képviselő címére kézbesíti.)

A bejelentési űrlap kitöltése során ki kell választani a képviselő típusát (magánszemély, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság). Amennyiben a képviselő jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, célszerű – az ügyintézés megkönnyítése érdekében – a társaságon belül egy kapcsolattartó személyt megadni.

Meghatalmazáson alapuló képviselet esetében lehetőség van elektronikus meghatalmazás csatolására, de a meghatalmazás később is benyújtható a Hivatalhoz.

Kétirányú elektronikus kommunikáció

Az SZTNH biztosítja a kétirányú elektronikus kommunikáció lehetőségét ügyfelei számára. Ennek megfelelően elektronikus ügyintézés esetén a Hivatal is elektronikus úton küldi meg értesítéseit és döntéseit a képviselő biztonságos kézbesítési szolgáltatási címére (ez lehet ügyfélkapu, cégkapu vagy hivatali kapu).

A Hivatal azonban csak abban az esetben képes ügyfélkapura, cégkapura és hivatali kapura (tárhelyre) dokumentumot küldeni, ha ügyfelei megadják számára az azok eléréséhez szükséges alábbi adatokat:

Ügyfélkapu esetén: a négy természetes személyazonosító adat (név, születési hely és idő, anyja neve).

Cégkapu esetén: a cég elnevezése és adószáma.

Hivatali kapu esetén: a rövid név, valamint a KRID szám.

Elsőbbségi adatok

Elsőbbségi igény érvényesítése esetén a bejelentett megjelölésnek és az árujegyzéknek teljesen azonosnak kell lennie azon bejelentésben (kiállításon) szereplő megjelöléssel, illetve árujegyzékkel, amely alapján a bejelentő az elsőbbséget igényli. Amennyiben például a bejelentő a korábbi bejelentésében egy szómegjelölésre igényelte az oltalmat, e bejelentése alapján nem érvényesíthet elsőbbségi igényt egy olyan ábrás megjelölésre tett bejelentésében, amely a korábban bejelentett szót elemként tartalmazza. Ha a későbbi bejelentés árujegyzéke bővebb, mint a korábban tett bejelentésé, a bejelentőt az elsőbbség az árujegyzéknek csak a korábbi bejelentésben is szereplő része tekintetében illeti meg.

Uniós elsőbbség

Az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény tagállamában tett szabályszerű bejelentés alapján igényelhető. A külföldi bejelentés napja a hazai bejelentés napját legfeljebb 6 hónappal előzheti meg. Uniós elsőbbség igénylése esetén meg kell adni a külföldi bejelentés országát, a bejelentés napját, az elsőbbségi irat számát, valamint utalni kell arra, hogy a bejelentő az elsőbbségi iratot mikor csatolja (a bejelentés benyújtásakor vagy később, a benyújtástól számított 4 hónapon belül).

Kiállítási elsőbbség

Ebben az esetben az elsőbbséget megalapozó nap a megjelölésnek a Hivatal elnökének a Magyar Közlönyben közzétett közleményében meghatározott kiállításon való bemutatásának – a bejelentési napnál legfeljebb hat hónapnál korábbi – kezdő napja. Kiállítási elsőbbség igénylése esetén meg kell adni a kiállítás napját, a kiállítás megnevezését, valamint utalni kell arra, hogy a bejelentő az elsőbbséget igazoló iratot – azaz a kiállítási igazolást – mikor csatolja (a bejelentés benyújtásakor vagy később, a benyújtástól számított 4 hónapon belül).

Belső elsőbbség

A bejelentő azonos megjelölésre vonatkozó korábbi, folyamatban lévő bejelentésére alapozva kérheti a korábbi védjegybejelentés bejelentési napjának figyelembevételét, ha annak bejelentési napja hat hónapnál nem korábbi és azzal kapcsolatban más elsőbbséget nem érvényesítettek. Belső elsőbbség igénylése esetén meg kell adni a korábbi bejelentés ügyszámát.

További tetszőleges mellékletek

E pont alatt a bejelentő felsorolhatja azokat a további mellékleteket, amelyeknek a bejelentési kérelemhez való csatolását szükségesnek tartja.

Beadvány ellenőrizve, jóváhagyva

E mező bejelölése előtt a bejelentőnek ellenőriznie kell az űrlap kitöltését. Amennyiben a bejelentő valamely kötelezően kitöltendő mező kitöltését elmulasztotta, a mező bejelölése után a rendszer figyelmezteti őt e hiányosságra.

Mellékletek

A „Beadvány ellenőrizve, jóváhagyva” mező bejelölése után e táblázatban felsorolásra kerülnek azok a mellékletek, amelyeket a bejelentőnek feltétlenül (kötelezően) csatolnia kell a bejelentéséhez.

Nemzeti védjegybejelentés technikai információk

Fájlméretre vonatkozó korlátozások:

maximális méret mellékletenként: 2 MB, MP4, JPG, PNG és MPEG,WAV és TIFF esetében 20 MB;
a mellékletek maximális összmérete: 20 MB;
a csatolt fájlok nevének maximális hossza: 25 karakter.

Elfogadott fájltípusok:

JPEG

maximális képméret: 2835x2010 pixel;
nyomtatási felbontás: legalább 96, legfeljebb 300 DPI;
színmód: RGB (piros/zöld/kék), szürkeskála, fekete-fehér, CMYK (cián/bíbor/sárga/fekete).

MP3

mintavételezési frekvencia: 8 kHz csak beszédnél, 11,025 kHz hangeffekteknél, 22,05 kHz vagy 44,1 kHz zenénél;
csatornák: 1=Mono, 2=Sztereo.

MP4

képkocka-sebesség: 24 (23,98) - 30 (29,97) fps;
bitráta: 1200 és 8000 Kbps között;
médiatípusok: video/MP4, audio/MP4, application/MP4.

PNG

ISO/IEC 15948:2004
színmód: RGB (piros/zöld/kék), szürkeskála, fekete-fehér

TIFF

ISO 12639:2004
színmód: RGB (piros/zöld/kék), árnyalatos, CMYK (cián/bíbor/sárga/fekete).

WAV

Max 384 kHz/32 bit